3. fejezet

Sziasztok

Meghoztam az újabb fejezetet, szerintem kissé lapos lett, de nem történhetnek minden részben nagyon izgalmas dolgok. Muszáj ilyennek is lennie, de megígérem, hogy a következő részek izgalmasabbak lesznek. Jó olvasást kívánok.

Puszi: Milly

3. fejezet: Kissé elegánsabb...

Miután Edin elment felmentem az emeletre és az órára pillantottam. 7: 42-t mutatott én pedig fogtam a pizsamámat és bementem vele a fürdőbe. Gyorsan lezuhanyoztam és utána rögtön felöltöztem. Kinyitottam a fürdő ajtót és körül néztem, hogy minden rendben van-e, majd vissza mentem és egy smink lemosó kendővel törölgetni kezdtem az arcomat. Közben néha néha megálltam és hallgattam, hogy nincs-e valami szokatlan dolog. Kezdek paranoiás lenni, és ez nálam nagyon nem jó jel. Drew tényleg megijesztett. Nagyon is. Elkezdtem újra törölgetni az arcomat és közben kimentem a szobámba és a telefonomon tárcsáztam Kylie számát.

-Sziaaa!– szólt bele vidáman, mire én megkönnyebbülve sóhajtottam és elmosolyodtam.

– Hallom jó kedved van!– mondtam, mire egy óriási csapódást hallatom.

– Bassza meg! Upsz, bocsi épp most vertem le 2 üveg parfümöt a polcról!– mondta, mire össze voltam a szemöldököm és kidobtam a fürdőbe a kendőt.

– Vacsorázni mentek?– kérdeztem tőle, mire láttam magam előtt, hogy biztos mosolyog.

-Igeeeen, Billy olyan édes!-már megint kezdi, egyfolytában csak áradozik róla, de én még soha nem találkoztam vele.

– Oké, elhiszem, de nekem mikor fogod bemutatni. Két éve jártok, de én még nem is találkoztam vele!– mondtam és teljes mértékben igazam volt, hiszen milyen testvér az aki nem mutatja be a barátját a másiknak.

-Tudooom, csak még nem jött el az idő!-mondta, mire én felhökkentem.

– Kylie, milyen idő? Két év alatt nem találtál egy jó időt!

– Oké tudom, tudod mit. Megígérem neked, hogy a közel jövőbe elmegyünk valahová ahol te is ott leszel és akkor jól megismerheted!– mondta, mire elmosolyodtam megint.

-Megígéred?– kérdeztem és csípőre tettem a kezem.

-Megígérem, na de most megyek mert el fogok késni!– mondta és utána már csak megvárta míg elköszönök és kinyomott. Örülök neki, hogy jól van és boldog, de akkor is, én is meg akarom ismerni az a Billy nevű fazont.

Fáradt vagyok, így inkább befeküdtem az ágyba és bekapcsoltam a Tv-t. Az agyamba az futott át, hogy a riasztók bekapcsolva, stukker az ágy alatt, az ablakok ajtók bezárva. Minden készen áll arra, hogy végre aludhassak. Csak még talán én nem. Fészkelődtem még egy kicsit, majd végül beállítottam a Tv-t 30p-re és behunytam a szemem, hogy végre elnyomjon az álom.

***

Reggel eléggé kipihenten ébredtem ahhoz képest, hogy eléggé sokáig fordulódtam az ágyban. Felültem az ágyban és rögtön az órára néztem. 8:22 hm...egész időben keltem fel. Lerángattam magamról a paplant, és elindultam a telefonommal le a nappaliba. Semmi szokatlan nem volt lent szerencsére. A riasztó semmi jelzett, se nem szólt, minden zárva, volt és ugyan úgy ahogy hagytam. Úgy látszik Drew nem próbálkozott megölni alvás közben. A  hűtőhöz értem és kivettem a narancs levet, majd kiöntöttem egy pohárral és utána vissza tettem a palackot. Éhes vagyok...kéne csinálni néhány gofrit. Épp csak eszembe jutott az öltet, amikor csöngettek. Jött a pizza futár, hogy hozzon nekem meg sem rendelt kaját vagy mi? Oda mentem az ajtóhoz, és gyorsan kikapcsoltam a riasztót, majd kinyitottam az ajtót. Edin állt ott és amint kinyitottam az ajtót be is rontott.

– Úgy még nem reggeliztél?– fordult vissza hozzám, én pedig becsuktam az ajtót.

– Neked is jó reggelt!-köszöntem és vissza csoszogtam a konyhába.

– Jó reggelt, de felelj a kérdésemre!-mondta, mire bele ittam a narancs levembe.

– Ha azt akarod, hogy csináljak neked kaját. Akkor bocs már ettem!– mondtam, mire oldalra döntötte a fejét és szánalmas fejet vágott. Hát most mit csináljak, ha mindig kunyizik hozzám kajáért, mert ő nem képes magának csinálni? Hát semmit el kell viselnem...de ez nem rossz.

– És ha nem ezt akarom?-kérdezte, mire megvontam a vállam.

– Akkor nem ettem!-mondtam, mire megrázta a fejét és átsétált a pult másik felére ahol én voltam.

– Akkor készülj el szépen mert megyünk reggelizni vagyis ebéd-reggelizni!-mondta és végig nézett rajtam.-Egyébként jól nézel ki!-mondta, mire a karjába ütöttem.-Bocs, csak az igazat mondom!– emelte fel kezeit.

– Nem ártott a sok küzdelem tanulás, na meg a sok futkorászás!-mondtam, mire elmosolyodott.

-Addig is jól néztél ki amikor nem voltál a GMB-nél, csak akkor olyan modelles voltál!– mondta, mire oldalra döntöttem a fejem és csípőre vágtam a kezeim.

– Na nem mondod! Mivel modellkedtem!– tártam szét kezeimet. Olyan ostoba ez a gyerek, de annyira szeretem.

– Tudom, éppen ezért mondom!-mondta és leült az egyik bárszékre.-Na menny készülődni, mert 10-re kell menyünk az étterembe!– mondta, de én még mindig nem tudtam, hogy miért.

-Tényleg és azt is hajlandó vagy elmondani, hogy én minek mennyek oda?– kérdeztem, mire felnézett rám, a telefonjából.

-Eric közelében akarsz lenni nem?-kérdezte, mire én bólintottam.-Akkor be is kell mutassalak nekik!-mondta, mire én a nyakába vetettem magam.

-Juuuj, köszönöm!– el engedtem el, mire ő elmosolyodott.

– Semmiség, egyébként azt mondtam neki, hogy egy volt modell vagy aki most áttért a fotózásra és fotós akar lenni. Ez úgy jutott eszembe, hogy tudom nagyon szeretsz fényképezni!-mutatott rám, mire hevesen bólogattam.-És van egy blogod is a KJP ugye?– mondta, mire bólintottam.

-Igeen, tényleg csak már nagyon rég nem tettem fel képeket!– mondtam és össze fontam mellkasom előtt a kezeimet.

– Olyan jó vagyok!-igazította meg a pólóját, mire elmosolyodtam.-Na szóval, jó lenne ha úja feltennél képeket és akkor tényleg bevennék ezt a tervet!

– Kicsit szar, hogy hazudni kell!-mondtam és elhúztam a számat.

– Igen, de ha meg megmondtam volna nekik, hogy régen egy gyilkossági cégnél voltál és rendőr hallgató vagy, akkor kikészültek volna. Jah és még fegyvereket is hordozol magaddal, mivel van viseleteid. Áááh kikészültek volna!-mondta, mire bólintottam.

– Igaz, na megyek öltözni!-mondtam és megindultam a lépcső felé.-Deee, nagyon kiöltözzek, vagy csak olyan szokásosan?– kérdeztem tőle és vissza néztem rá.

-Jah igen ezt el felejtettem mondani...-kezdte, mire én rá támaszkodtam a korlátra.– Egy kicsit elegánsabban öltözz mostantól, hiszen kb. 1 éve még modell voltál!-mondta, mire én fújtam egy nagyon.

– Oké, megpróbálom!– mondtam, mire kacsintott egyet én pedig felszaladtam a lépcsőn. Kicsit elegánsabban, ez járt a fejemben. Bementem a gardróbba és próbáltam keresni valami, kicsit elegánsabb cuccot. A kezembe akadt egy zöld, virág mintás cica nadrág. Kerestem hozzá egy krém színű pulcsi féle, de igazából vastag hosszú ujjú pólót és utána egy barna cipőt és sálat, majd egy kis retikült, ami pont tökéletesen megy a nadrághoz. A kezembe vettem, majd bementem a fürdőbe.

Gyorsan lezuhanyoztam, majd felöltöztem és a hajamat hagytam, hogy kissé hullámosan a vállamra omoljon. Felvettem a magassarkút, majd a sálat és még egyszer kifésültem a hajam. Megmostam a fogam, majd egy gyenge sminket feltettem és fekete tussal kissé cicásítottam a szemem (magyarul: kihúztam), majd ajak ápolót tettem fel és utána fújtam magamra egy kis parfümöt. Választottam egy Rose Gold órát, amit a csuklómra tettem, egy fülbevalót, és egy nagy köves gyűrűt.

Feltettem mindegyiket, majd a kezembe vettem a retikült, amibe bele raktam az ágyam alatt lapuló kaliber 45 stukkert. Mellé betettem egy kis zsebkendőt, a telefonom, egy nyomkövető radart, meg még néhány dolgot. Mikor mindennel kész voltam, lementem Ed-hez aki már idegesen várt rám.

– Na milyen?-kérdeztem, ő pedig csak bólogatott, majd felállt és oda lépett hozzám.

– Ez aztán! Kitettél magadért, nagyon jó. Mintha egy elegáns francia csere diákot látnák!-mondta és elmosolyodott.

– Bolond vagy!-mondtam, mire a kezét tartotta, hogy bele karoljak. Úgy is tettem, majd egyenesen a kocsijához mentünk, kinyitotta az ajtót, majd beültem és ő megkerülve a kocsit beült a volán mögé és rögtön be is indította a kocsit. Gázt adott és már száguldott is az étterem felé.