34. fejezet

Sziasztok

Itt is vagyok az új résszel :) Remélem mindenkinek tetszeni fog. Indítottam egy közvélemény kutatást és szeretném, hogyha mindenki szavazna. Eddig az áll nyerésre, hogy lesz 2. évad is, és igazából én is szeretnék, mivel a fejemben már megvan, hogy mi lenne benne. Igaz, hogy sajnos nemsokára újra elkezdődik a suli és nem tudom, hogy mennyi időm lesz majd írni, de megpróbálok időt szakítani majd mindig rá. Na mind egy hagyjuk még ezt a témát...A fejezetben van egy rövid rész, ahol érdemes ha láttad a Paranormal Activity 3-mat. De ha nem...az se baj. Kicsit hosszabb lett, mint a többi rész, de remélem ez nem baj ;) Ha valaki helyesírási hibát talál benne, annak bocsi, de siettem, hogy ki tudjam tenni nektek.... :/
Na jó, inkább nem csacsogok tovább...Jó olvasást kívánok!

Puszi: Milly

34. fejezet: Első...

Vajon tényleg jól teszem, hogy eltitkolom a legjobb barátnőm elől azt ami velem történt? Azt, hogy Ewen megint félelemben tartja az életemet? Jó ötlet az, hogy én és a többiek bevigyük az őrsre őt és Drewet? Talán nem...nagyon nehéz lesz tartani a számat Ash előtt, mert tudom, hogy neki bármit elmondhatok, de mégis most titkolózom előtte. Ő az aki mindig mellettem van, hiába veszünk össze, ő mindig nyújtja a támaszt nekem. Bármit megtenne értem...akár meg is öletné magát. Ezt a saját szájával mondta nekem, először fel se fogtam, de mostanra megértettem. És az a baj, hogy én is megtenném ezt érte, ezért tudom jól, hogy tényleg képes lenne rá. Veszélyes lenne ha beavatnánk a dolgokba. Biztos vagyok benne, hogy a hátunk mögött intézkedne valamit és Ewenék keze közé kerülne a végén. Túl jól ismerem...

-Kend itt vannak a csajok!-rántott vissza a valóságba Eric és elém lépett, én felnéztem rá hosszú pilláim mögül.

-Nem is hallottam, hogy dudáltak!-pislogtam fel rá, majd felálltam.

-Minden oké?-kérdezte, mire én nagyot nyeltem és kezeimet a nadrágomba töröltem, mivel az idegességtől izzadni kezdett a tenyerem.

-Félek, hogy kikotyogom Ashleynek a dolgokat!-néztem barna szemeibe, ő pedig elmosolyodott. Arcomat közre fogta a kezeivel és megcsókolt. Elképesztő, amit velem művel. A hideg is végig futott a gerincemen attól az érzéstől, hogy puha ajkait enyémekhez érintette.

-Ha elmondod, akkor annak úgy kellett lennie. De nem hiszem, hogy ez meg fog történni, tudom jól, hogy tartani fogod a szádat. De ha nem, az se akkora tragédia!-vonta meg a vállát, én pedig megöleltem jó erősen. Hangosan dudáltak, mire én össze rezzentem. Eric csak megmosolyogta a reakciómat, majd elsétáltam a táskámért és adtam egy puszit Ericnek, utána ki is léptem a házból. A két lány üvöltette a zenét a kocsiból, de nem zavart. Amint megláttam Ashley mosolygó arcát, nekem is hatalmas mosoly terült szét az arcomon.

-Mi van drágám?-mosolygott rám barátnőm, mire én csak megrántottam a vállam és beszálltam a kocsi hátsóülésére. Ash lehalkította a zenét és hátra fordult hozzám. A szeme csillogásából tudtam, hogy valamit nagyon akar tudni. És van sejtésem arra, hogy mit...

-Mi a helyzet?-mosolyodtam el úgy, mintha semmit se sejtenék és felhúztam a vállaimat.

-Gonosz vagy!-mondta vigyorogva.

-Nem vagyok, azt se tudom miért mondod?-vontam meg a vállam és hátra dőltem.

-Mit keresel te itt?-biccentett a ház felé, én pedig haloványan elmosolyodtam. Tudtam...

-Ohh bazd meg, tudom, hogy Kylie elmondta!-mondtam hangosabban, de csak egy értetlen arckifejezést kaptam válaszul.

-Én nem mondtam semmit!-szólt hátra nővérem és elhúzta a száját. Ezt elbasztam!

-Na ácsi, akkor mi is van?-kérdezte szőke barátnőm és felcsillant a szeme.

-Szóval, nem tudod?-kérdeztem, mire elfintorodott és megingatta a fejét.

-Én semmit!-mondta kissé csalódottan.-Sajnos!-tette hozzá.

-Erickel össze jöttünk!-mondtam, mire ő elkezdett sikítani meg rázni a haját ahogy csak tudta. Ha most valaki látta őt, csak szimplán hülyének nézte. Mondjuk, ahogy Kylie nézett rá...ő is annak nézte, na meg én is. Mondjuk már hozzá vagyok szokva, az ilyen őrült szokásaihoz.

-KOMOLYAN? Ezt most nem igaz ugye?-nézett vissza rám, és haja teljesen az arcába lógott.

-De...vagyis, valami hasonló. Még nem mondtuk ki, hogy együtt vagyunk, de...-itt meg akadtam és a csak mosolyogtam és bele haraptam az alsó ajkamba

-Úr Isten, te totál belezúgtál!-mondta, mire én eltakartam a kezemmel az arcom és teljesen hátra dőltem az ülésnek.

-Csak egy kicsit...na mennyünk!-böktem meg végül Kylie vállát, hogy induljon.

-És hogy jöttetek össze?-kezdett el kíváncsiskodni, mire Kylie felnevetett.

-Sejtettem, hogy ez lesz!-mondta a nővérem, mire Ash csak kinyújtotta rá a nyelvét.

-Nem volt jó hangulatom és fent voltam a szobámba, ő pedig feljött hozzám és smároltunk. Majd persze Edin benyitott és...-itt a szavamba vágott Kylie.

-Elmondta nekem!-mondta ki azt, amit én akartam és egy mosoly jelent meg az arcán, na meg a kihagyhatatlan szempilla hebegtetést se felejtette el. Furcsa érzés lehet neki, hogy most én vagyok a volt barátjával. Vagyis...fogalmam sincs igazából, hogy ők együtt voltak-e?! Vagy csak szexeltek? Ha tippelnem kéne talán a másodikat választanám, de inkább nem kérdezem meg tőle, hogy mi volt igazából.

-Ooohhh, olyan cukik lehettek!-vigyorodott el Ash, én pedig csak elmosolyodtam. Hamar beértünk a belvárosba és a műkörmös előtt leparkolt Kylie. Gyorsan kiszálltunk és megkerestük a saját emberünket. Én mondjuk Lillyen-t.

-Szia!-köszönt és megöleltük egymást.

-Helló hogy vagy?-kérdeztem, mire megvonta a vállát.

-Úgy ahogy!-mondta és vissza ült az asztal mögé, én pedig a másik oldalra.-Na és milyen körmöket szeretnél?-tért a lényegre, én pedig elhúztam a számat. Nem is gondolkoztam még ezen.

-Őszintén mondom, hogy fogalmam sincs!-mosolyodtam el. Mutatott jó sok képet, hogy mik közül tudok választani, meg variálni is lehet és végül egy rózsaszín feketénél maradtam. Azt találtuk ki, hogy lesz olyan körmöm mind a két kezemen, hogy csak strasszok lesznek rajta, valamit kis masni díszt is találtunk, így azok is felkerülnek.

-És mi van veled? Hallom újra modellkedni kezdesz?-kezdett el beszélgetni velem.

-Megvagyok. Igen újra modellkedem, nemsokára kijön az első újság amibe benne vagyok. Tudod a Genlux. Azután meg járhatok mindenféle meghallgatásra!-vontam meg a vállam és közben figyeltem ahogy teszi fel a zselét a körmömre. Abban állapodtunk meg, hogy kicsit hegyes lesz és nem túl nagy. Azért, hogy ne akadályozzon.

-Huuh, megveszem majd az újságot, úgy is szoktam azt olvasni, de így még jobban várom!-nézett fel rám egy pillanatra.-Tényleg szeretnél újra Victoria's Secret modell lenni?-kérdezte, mire én megvontam a vállam.

-Nem tudom, egyenlőre örülök a kis felkéréseknek is. Nem reménykedek ilyen nagyobb dolgokban!-mondta, mire ő csak „ühhüm”-zött.

-Van valami tényleg közted és Mr. Saade között?-nézett fel rám, mire én elmosolyodtam. Úgy érzem magam, mintha interjút készítenének velem. Nem jó érzés...-Köztünk marad!-kacsintott rám, mire felnevettem.

-Tényleg nincs semmi!-hazudtam, mire ő csak szomorúan „oooh”-ott egyet.-Barátok vagyunk, bár nagyon aranyos és irtó jó pasi. De ennyit!-mondtam és dicsértem neki Ericet, hogy ne legyen neki gyanús az, hogy mennyire tagadom ezt a dolgot. Ha tudná igazából mi történik...biztos vagyok benne, hogy elmondaná mindenkinek. Ennyire azért nem bízok a körmösömben, hogy ilyet elmondjak neki.

-Hát az biztos, hogy jó pasi. Ha én olyan helyzetbe lennék, mint te. Huuuh...-felnevettem rajta, mert elhiszem mit csinálna vele. Nagy rajongója és igazából amikor ide jövök sokszor csörög a telefonja és mindig Eric és J-Son, Hearts In The Air-ját kell hallgatnom, mivel nem veszi fel a telefont.-...kicsit perverz lennék vele az biztos!-mondta és egyik kezemet a szárítóba tette, míg a másikon megcsinálta a zselézést.

-Elhiszem Lilly!-mondtam neki halkan, majd kézcsere volt és a jobb kezem került be a szárítóba, a balról pedig levette a matricát. Kis idő elteltével kivettem a másik kezem is és elkezdte festeni a körmömet valamit felhelyezni a kis ékszereket.

Kendall körme

Amikor kész lett még magam is elámultam, hogy milyen jó lett. Nem számítottam erre. Kifizettem, majd megvártam a többieket és addig is gyönyörködtem a körmeimben. Ashley hasonlót csináltatott, mint én. Csak neki az összes körme bőrszínű volt és csak a két gyűrűsujján volt díszítés. Kylie pedig megint mást csinált, mint mi. Éj-fekete körmöket csináltatott és csak az egyik gyűrűsujján volt egy fehér toll ábrázolás. Az is szép volt, de tudom jól, hogy ha én ilyet csináltattam volna, most küldene vissza Lillyen-hez, hogy szedje le és csináljon mást.

Ashley körme

Kylie körme

A körmözés után beültünk a Starbucksba egy kávéra, az én esetemben forró csokira, majd haza fuvarozott Kylie. Ashleyt már kitettük, én pedig eléggé megnyugodtam, hogy ennyire jó hangulat volt és nem mondtam el neki. Tudom jól, hogy Kylie jobban tartja a száját ilyen esetekben, szóval biztos vagyok benne, hogy rajta nem fog múlni az, hogy Ashley megtudja a kis szövetségünket. Miután Kylie kitett Ericnél, bementem és rögtön jó illat csapott meg. Teljesen elámultam mivel Eric főzött a konyhában és közben a rádióban szólt dalt énekelte. Olyan édes volt...Én csak megálltam egy helyben és néztem ahogy sürög-forog a konyhában. Úgy látszott, hogy egész jól mozog ott, mivel mindent megtalált ami kellett neki. Elképesztő, hogy még ehhez is ért. Tökéletes pasi!

-Hát te?-kérdezte meglepődve és felém fordult. Én csak megingattam a fejem ámulatomban és közelebb sétáltam hozzá.

-Ezt én is kérdezhetném tőled!-lépkedtem felé.-Mit csinálsz?-léptem oda teljesen elé és a pólójába kapaszkodtam.

-Főzök!-vonta meg a vállát.

-Szóval ehhez is értesz?-mosolyodtam el.

-Egy kicsit!-mondta, mire én vágtam egy „notbad” fejet és nyomtam egy rövid csókot a szájára, majd kikerülve őt oda mentem a kajához.

-És mit főzöl?-néztem vissza felé.

-Libanoni kaját!-mondta, mire bólintottam.

-Gáz ha azt mondom, hogy én még soha nem ettem?!-húztam el a számat. A hátam mögé jött és egyik kezét a derekamra tettem a másikkal, pedig hátra tette a hajamat.

-Nem gáz. Legalább az igazi Saade típust kóstolód meg!-suttogta mögülem  Megfordultam és kezeimet a nyaka köré tettem, de kicsit megkarmoltam a nyakát.-Ááuu!-hunyta le a szemeit.-Nem jó neked a műköröm!-mondta, és elmosolyodott.

-Bocsánat!-mosolyodtam el és mellkasára hajtottam egy picit a fejem, majd vissza emeltem.-Még meg kell szoknom!-mosolyodtam rá.

-Kérek egy bocsánat csókot akkor!-préselte a testét hozzám.

-Hogy te miket nem kérsz!-hajoltam ajakira és adtam neki egy puszit.

-Ez mi volt?-kérdezte, mire én oldalra fordítottam a fejem.

-Puszi!-mondtam neki, mire elmosolyodott.

-De csókot kértem!-mondta, mire én megforgattam a szemeimet. Két kezem közé vettem arcát, majd magamhoz húztam és megcsókoltam. Elmosolyodtam és hajába túrtam a csók közben. Végül elváltam tőle.

-Megfelel?-kérdeztem, mire elmosolyodott és bólintott.-Egyébként, hogy jött rád ez a főzőcskézés?-kérdeztem.

-Haza jöttem a próbáról és eszembe jutott, hogy miért ne főzhetnék neked!-vonta meg a vállát.

-Aha, véletlenül sem első randinak csinálod?!-kérdeztem, mire hunyorogni kezdett.

-Talááán!-húzta el a szót, én pedig elmosolyodtam.-Túl okos vagy, kitaláltad!-csókolt meg.

-Ha akarod akkor meglepődöm majd!-vontam meg a vállam, mire felnevetett.

-Nem kell!-mondta, mire bólintottam.

-Akkor én megyek is fel, és hagylak munkálkodni!-másztam ki a kezei közül.

-8-ra legyél kész!-kiáltotta utánam, én pedig csak bólintottam. Besiettem a szobába és bent elmosolyodtam. Nem gondoltam volna, hogy Eric ilyenre is képes. Nagyon édes. Komolyan képes nekem főzni? És tényleg ez lesz az első randink? Ez annyira klassz. Még sose volt igazi, romantikus első randim...

Levetetettem magam az ágyra és csak feküdtem ott. Próbáltam felfogni a helyzetem, de ez lehetetlen. Egyszerre történik velem rossz és jó dolog. Sőt a jónál sokkal több. Ilyen még soha sem történt velem elképzelhetetlennek tartottam, hogy valaha is Eric karjaiban találhatom magam, most meg....itt vagyok. Az ő lakásában, az ő ágyában és ő épp nekem főz a konyhában. Viszont a rossz pedig az, hogy veszélyben vagyunk. Mindenki...tudom, hogy mire képes Drew és Ewen ha összefog. És abból jó sosem sül ki. Nem akarom, hogy Eric és a többiek miattam tegyék ki egy tálcára az életüket. Nagyon sokat kockáztatnak miattam...és én ezt nem szeretném. Ugyan úgy ahogy Asht, őket is meg szeretném védeni, de másfelől pedig egyedül nem tudom térdre kényszeríteni azt a két seggfejt. Szükségem van rájuk, csak az a baj, hogy nagyon féltem őket.

Míg gondolkoztam egy párnát kezdtem el szorongatni és csak bámultam ki a fejemből. Tekintetem az órára kalandozott és akkor észre vettem, hogy már elmúlt 7 óra is. Basszus...gyorsan felkeltem az ágyból és kiválasztottam a ruhámat, majd bementem a fürdőbe. Lezuhanyoztam és végül felkaptam a kiválasztott ruhát, majd hozzá a magassarkúmat.

 Kisminkeltem magam szépen és a hajamba laza hullámokat csináltam. Utolsó simítás képen fújtam magamra a kedvenc parfümömből, majd egy kis szájfény és már késznek is nyilvánítottam magam. Megnéztem az időt és szerencsére már csak néhány perc volt 8-ig. Bele néztem a tükörbe és egy kissé összetört, de mégis boldog lányt láttam benne, ami számomra jó. Egy ideje már nem láttam magam boldognak, de most Ericnek hála megint az lehetek. Ő az első ember, aki a rehab után ezt el tudta érni nálam. Végig simítottam a kezemet a ruhámon és mély levegőt vettem. Megigazítottam a hajamat és közben kopogtak az ajtón.

-Kész vagy?-kérdezte Eric, de nem nyitott be.

-Igen!-válaszoltam, majd oda sétáltam az ajtóhoz és lenyomtam a kilincset.

-Gyönyörű vagy!-dicsért meg és közben végig mért. Adtam neki egy csókot, majd kiléptem az ajtón és végül együtt kisétáltunk az ebédlőbe.

-Wááuu!-ennyit tudtam kinyögni, amikor megláttam a helységet. Mindenhol rózsák és gyertyák voltak. Annyira szép és romantikus volt. Ilyet még nem láttam.

-Tetszik?-kérdezte és közben derekamra csúsztatta a kezét és oldalról megölelt.

-Nagyon szép!-mondtam, de még mindig teljesen el voltam ájulva és pislogni se mertem, nehogy csak álom legyen és eltűnjön ez a csodálatos pillanat.

-Gyere!-fogta meg a kezem és az asztalhoz vezetett. Lassan sétáltam az asztalhoz ahol kihúzta nekem a széket és én pedig kecsesen helyet foglaltam. Eric kiment a konyhába, majd behozta az ő által készített ételt. Letette, majd ő is leült.

-Minek csináltál ebből ekkora felhajtást?-ingattam meg a fejem és a popsztárra néztem.

-Egy nagy dolog és fontos. Tudod ha majd évek múltán vissza gondolsz erre akkor azt szeretném ha jó lenne rá vissza gondolni!-vonta meg a vállát, én pedig elmosolyodtam.

-Az biztos, hogy jó lesz. Köszönöm!-mosolyogtam rá. Felpattant és pezsgőt öntött mind a kettőnknek.

-Még jó, hogy nagykorú vagy!-mondta és utána vissza ült a helyére és feltartotta a poharát. Majd én is a kezembe vettem az a poharamat és vártam, hogy mondjon tósztot.

-Igyunk arra, hogy minden rendeződjön és végre nyugi legyen!-nézett mélyen a szemembe és koccintottunk. Bele ittam a pezsgőbe és figyeltem arra, hogy a szájfényem ne maradjon a pohár szélén. Elkezdtünk enni és teljesen ledöbbentem, mivel amit Eric főzött isteni volt.

-Mostantól minden nap te fogsz főzni nekem!-néztem fel a srácra.

-Ha szeretnéd!-vonta meg a vállát és elmosolyodott.

-Minden lányt így babonázol meg? Főzöl nekik, meg ilyen kedves vagy?-kérdeztem, mire felnevetett.

-Nem. Igazából nem szoktam megbabonázni senkit, csak próbálkozok!-mondta, mire én elmosolyodtam.

-Szóval nem mindenkit így csábítasz el, mint engem?-kérdeztem, mire megingatta a fejét.

-Miért téged elcsábítottalak?-kérdezte pajkosan mosolyogva.

-Eléggé!-mondtam és falatozni kezdtem.

-Jó ezt hallani!-nevetett fel, én pedig lehajtottam a fejem.

-Mit szeretnél tőlem?-néztem fel rá, mire ő értetlenül nézett rám.

-Hogy a barátnőm legyél!-mondta, mire én elmosolyodtam.

-Biztos?-kérdeztem, mire bólintott.

-Ezer százalék!-harapott alsó ajkába.

-Oké!-mondtam és enni kezdtem, de ő csak bámult rám, mint aki még soha látott embert.

-Akkor ez az oké azt jelenti, hogy?-kérdezte, mire én fel egyenesedtem és elmosolyodtam.

-Együtt vagyunk!-vontam meg a vállam, mire elmosolyodott. Boldog vagyok, hogy kimondtam. Így végre tisztázódott minden, ami köztünk van. Remélem nem fogom megbánni ezt az egészet, de szeretem őt és nem akarom elveszíteni. Látszólag Eric is örül annak, hogy ez bekövetkezett. Mikor végeztünk a kajával felállt, de mielőtt össze szedte volna a tányérokat oda jött és megcsókolt. Majd mosolyogva kiviharzott az edényekkel a konyhába. Körül néztem a házban és mindenhol gyönyörűen ki volt díszítve. Csak a gyertyák világították be hangulatosan a helységet és tényleg nagyon jó hangulatot árasztottak a gyertyák, megnyugtató volt, mivel épp csak annyi fényt adott, amennyi kellett ahhoz, hogy félhómájban lássunk mindent. Amikor vissza jött, a kezét nyújtotta felém és fel kellett álljak.

-Mivel így szét fogsz fagyni ezért ezt rád teszem!-terített egy kisebb plédet a hátamra, majd kimentünk a kertbe. El se hiszem, hogy ennyi mindent meg tudott csinálni ilyen kevés idő alatt. Kint is a gyertyák világítottak, és már a csillagok is ragyogtak az égen. Össze kulcsolta a kezeinket, majd a kert egy olyan részére sétáltunk ahol voltak virágok ültetve és néhány pad is volt. Leültünk és én csak bámultam a csillagokat. Eric átölelt és én pedig hozzá bújtam.

-Örülök, hogy meghoztam azt a döntést, hogy ide jöjjek!-törtem meg a csendet és rá néztem.-Képzeld el mi lenne velem, ha nem jöttem volna ide!-fürkésztem a tekintetét.

-Képzeld el mi lenne velem nélküled!-mondta, mire én megcsókoltam, de hamar el is váltam tőle.

-Mesélj magadról!-váltottam témát, de ő csak megvonta a vállát.

-Úgy is mindent tudsz!-mondta, mire én megingattam a fejemet.

-Ne olyanra gondolj, amit a rajongók is tudnak, meg az egész világ. Valami titkosabbat!-húztam fel a vállaimat és fejemet kicsit oldalra döntöttem.

-Idő közben úgy is mindent meg fogsz tudni!-nyúlt az állam alá és magához húzott. Óvatosan ajkait enyémekre tapasztotta és szenvedélyesen csókolt. Kezemmel bele túrtam sötétbarna hajába és közel próbáltam tartani magamhoz. Végül elvált tőlem és utána én adtam neki néhány rövid csókot puha ajkaira.-Mi a baj?-kérdezte, mire én meglepődtem ezen a kérdésen.

-Semmi, mi lenne?!-tettem fel ezt a költői kérdést.

-Nem tudom, de úgy látom mintha lenne valami!-ingatta meg a fejét.

-Túl sok bajon volt mostanában, lehet, hogy ezt látod rajtam. De most nincs semmi bajom, boldog vagyok!-mondtam és ingénél fogva magamhoz húztam.

-Biztos?-döntötte homlokát az enyémnek.

-Biztos!-válaszoltam, mire kaptam egy puszit a homlokomra és felállt a padról.

-Gyere!-nyújtotta felém a kezét, én pedig elfogadtam és vissza sétáltunk a házba.

-Ettél már rizskrémet?-kérdezte, miközben a nappaliba sétáltunk.

-Eric, ha még életemben sohase ettem libanoni kaját, akkor szerinted ettem?-kérdeztem tőle, mire bólintott.

-Igaz!-válaszolta és kiszaladt a konyhába, majd két kis tállal érkezett vissza. Leült mellém a kanapéra és a kezembe adta az egyiket.

-Miért választottad azt, hogy inkább itthon te főzöl, mint hogy el mennyünk valahova?-kérdeztem miközben ettem az édességet. Amit megjegyzek, nagyon finom volt.

-Mert nem akartalak kivinni innen. Átértem, hogy mennyire rossz lehet olyan környezetbe menni ahol nem érzed jól magad, na meg biztonságban. Ha elmentünk volna, talán feszültebb lettél volna és ezt nem akartam. És különben szeretek főzni, ha van kinek!-mondta, mire bólintottam.

-Örülök, hogy ennyire megérted a helyzetem!-mosolyogtam rá haloványan.-Tudod, velem még soha sem bántak így. Ez az első ilyen alkalom!-ingattam meg a fejem.

-Soha?-kérdezett vissza.

-Soha!-ingattam meg a fejem.-Nem voltak gyertyafényes vacsoráim, meg kézen fogva együtt járkálás a kapcsolataimban!-ingattam meg a fejem.

-Ezt sajnálom!-mondta, mire én megvontam a vállam.-Az egész tinédzserkorod arra ment, hogy megpróbáld a fájdalmadat megszüntetni. Gondolom észre se vetted, hogy felnőttél!-mondta és a kezét áttette a vállam fölött és a hajammal kezdett el szórakozni.

-Túl gyorsan nőttem fel. Éppen ezért leszek örökké fiatal és csak a mának szeretnék élni!-mondtam, mire bólintott.-Igaz, nem túl könnyű!

-A hozzá állásod jó!-mosolyodott el, mire én felnevettem.

-Az fontos vagy nem?!-lehajtottam a fejem.-Látod...megint elrontottam a hangulatot!-hajtottam a fejem a vállára.

-Dehogy rontottad el, csak beszélgetünk!-cirógatta meg az arcom.

-De ilyenről nem jó beszélgetni!-mondtam, mire ő elhúzta a száját.

-Akkor mondok neked valamit...-kezdte és vártam, hogy folytassa azt amit akar mondani.-...engem is bántottak az iskolában!-mondta, mire én teljesen meglepődtem. Fejemet felemeltem a válláról és kiegyenesedtem.

-Ne bassz. Ez most komoly?-kérdeztem, mire bólintott.

-Igen, csak annyit, hogy engem a származásom miatt, és persze én megelégeltem egy idő után és vissza szóltam nekik. Na meg kerültem verekedésekbe is, de mindegy!-legyintett a kezével, én pedig elmosolyodtam.-Szóval én tényleg meg tudom érteni és tudom, hogy nehéz. És egyáltalán nem baj, hogy ilyenről beszélünk, jobb kibeszélni magadból, mint magadban rágódni rajta!-mondta, én pedig bólintottam.-Minden rendbe fog jönni, én ezt tudom!-fogta meg a kezemet.-Holnap elviszlek egy helyre ami jót fog tenni!-mondta nekem kissé elmosolyodva.

-Oké, köszönöm!-csókoltam meg.-Olyan sok mindent teszel értem. Nem tudom, hogy tudnám ezt viszonozni!-mondtam neki.

-Nekem az bőven elég, hogy itt vagy. Egyáltalán nem okoz problémát semmi ami veled kapcsolatos!-adott egy puszit a homlokomra.-Szerintem ideje aludni, nem gondolod?-kérdezte, én pedig felemeltem a fejem a válláról.

-De, már kezdek fáradt lenni!-mondtam és letettem az asztalra a tányéromat.

-Akkor gyere!-húzott fel, majd a vállára kapott és bevitt a szobába. Letett az ágyra, majd elment zuhanyozni és addig én is átöltöztem a pizsimbe, ami most egy sort volt és egy top. Lemostam a sminkemet és kifésültem a hajamat. Eric kilépett az ajtón és félmeztelen volt, én pedig rögtön elkaptam a tekintetemet róla. Miért akar kínos helyzetbe hozni? Próbáltam nem rá figyelni, de ekkor oda jött mögém és elkezdte csókolgatni a nyakamat.

-Eric!-fordultam meg vele szemben, majd kikerülve őt eltettem a cuccaimat. Eric bebújt az ágyba és csak nézett engem ahogy pakolászom, majd végül végeztem a pakolással. Lekapcsoltam a villanyt és bebújtam az ágyba. Eric mellkasára tettem a fejem és kezemet a hasára tettem.

-Ne nehezítsd meg a dolgomat!-mondta álmos, fáradt hangon.

-Én nem csinálok semmit!-simítottam meg kidolgozott felsőtestét és felnéztem rá.-Basszus!-suttogtam, amikor eszembe jutott Jen, mondjuk ez a kijelentés lehetett a miatt is, hogy milyen izmos. Fejemet a vállába fúrtam, és lehunytam a szememet.

-Mi van?-kérdezte, mire én sóhajtottam.

-Jennel kellett volna beszéljek, mert az most szervezi nekem a castingokat!-mondtam, mire megsimogatta a hátamat.

-Majd holnap beszélsz vele. Szerintem ő se olyan, hogy napról-napra mindent megszervez!-mondta nyugodtan, én pedig felemeltem a fejem és rá néztem.

-Talán igazad van, csak én hülye elfelejtettem!-igazítottam hátra a hajamat.-Erről is te tehetsz!-ingattam meg a fejem és lenézően néztem rá.

-Miért is?-kérdezte, mire én megvontam a vállamat.

-Csak mert!-mondtam, mire felnevetett.

-Te rohadtul nem vagy fáradt!-mondta, mire elmosolyodtam.

-Már nem vagyok!-ingattam tovább a fejemet.

-Nézzünk valami filmet?-kérdezte, mire bólintottam.

-Aha!-mondtam, mire ő felállt és felkapcsolta a villanyt. Először nagyon rossz volt, így hunyorogtam a szememmel, de egy idő után már jobb lett. Eric kiválasztott néhány DVD-t és lerakta az ágyra, hogy válasszak.-Ez most komoly?-néztem fel rá, mivel szinte mind csak horror filmet hozott.

-Mi van, nem szereted?-kérdezte, mire megvontam a vállam.

-De, csak nagyon ijedős vagyok!-mondtam, majd elkezdtem gondolkozni, hogy Chucky baba, vagy inkább Paranormal Activity legyen. És végül a másodiknál maradtam és annak is a harmadik részét tette be Eric.

-Láttad már ezt a részét?-kérdezte, miközben vissza mászott mellém az ágyba.

-Ezt pont nem, de tudom, hogy miről szól. Szóval számíts arra, hogy én végig teljesen kész leszek!-mondtam és szorosan hozzá bújtam. Fejemet a mellkasára tettem és kezemmel az oldalát fogtam. Épp csak elkezdődött a film, de én már ideges voltam, mivel tudtam, hogy rohadtul parázni fogok végig, és nagyon meg fogok ijedni az olyan jeleneteknél. Fogadni merek rá, hogy Eric ezt élvezi. Vagyis azt, hogy én itt parázom és majdnem rajta fekszek már félelmemben.-Eric!-szólítottam meg, mire csak hümmögött egyet.-Félek!-nevettem kínomban.

-Még el se kezdődött normálisan!-mondta rekedtes hangon és hangján hallottam, hogy mosolygott közben.

-Te ezt élvezed?-kérdeztem, mire megvonta a vállát.

-Egy kicsit!-nézett le és rám mosolyodott.

-Meg ne próbálj megijeszteni közben, mert megöllek!-néztem rá fenyegetően.

-Nem foglak ne félj, nem vagyok szemét!-cirógatta meg a hátamat.

-Füveznek, basszus!-akadtam ki, amikor oda ért a film, hogy a szülők az ágyban szívják a füvet, Eric meg csak megvonta a vállát.

-Fulladna meg!-mondta Eric tök komolyan, amikor a csaj lenyelte a füstöt, majd utána köhögni kezdett.

-De köcsög vagy!-nevettem fel. „Felveszem ahogy szeretkezünk!” na ennél a mondatnál mind a ketten felkiáltottunk.

-Neee, nee!-ingattam a fejem röhögve.

-Azt azért nem kell!-nevetett Eric is velem együtt.-Nem akarok pornót!

-És még azt kérdezi, hogy „Ez perverz?” nem bazd meg kedves!-mondtam és már a fejemet fogtam. Azt hittem, hogy halál csöndben fogjuk nézni a filmet erre meg itt röhögünk.

-Hallod most komolyan felveszik?-nézett rám Eric kissé kétségbe esett fejjel.

-Fogalmam sincs, de nagyon remélem, hogy nem!-röhögtem tovább és kezdem úgy érezni, hogy az a fű valahogy hozzám is átszállt, mert én is röhögtem állandóan.-Oké kezdek megint félni!-hagytam abba a röhögést, amikor a „földrengés” volt és tényleg eléggé megrémültem.-Neeee!-fúrtam az arcomat Eric mellkasába, amikor a por egy alakon ott maradt a szobában.

-Nyugii!-simította meg a derekamat Eric.

-Sírni fogok!-mondtam kínosan nevetve.

-Ez csak egy film, nehogy sírj!-mondta, én pedig rá emeletem a tekintetem.

-De igaz történet alapján készült!-mondtam, mire megforgatta a szemét.

-Ne higgy már el mindent!-mondta, majd nyomott egy puszit ajkaimra és a filmet kezdte el újra nézni.

-Nemáár, újabb éjszaka jön én meg megint félek!-nevettem fel kínosan.

-Ha akarod kikapcsolom!-nézett le rám, én pedig megvontam a vállam.

-Nem kell!-ingattam meg a fejem.-Még!-tettem hozzá, mire elmosolyodott. Most jött az a jelenet amikor a kis csaj látja a szellemet és dumál hozzá. Teljesen kiakadtam. Végig Erichez voltam teljesen préselődve és csak épp annyira néztem a Tv-re, hogy ha valami történik rögtön el tudjam kapni a tekintetemet.-Szegény kis csaj!-suttogtam, de mivel már nappal volt a filmben ezért nem paráztam annyira.-Ezt nem hiszem el!-szorítottam össze az ajkaimat, amikor nappal is hangok kezdtek el lenni a házban. Ez már rohadtul félelmetes. Vagyis nekem az. Eric se fog velem többet filmet nézni az biztos!

-Tükör!-mondta Eric, amikor a csávó azt kérdezte „Mi a frász ez?” és a tükör előtt állt.-Ne félj már!-húzott jobban magához.

-A jó édes, kurva anyádat!-ijedtem meg amikor a csaj kiugrott a szekrényből. Majd utána csak nevettünk.

-Először azt hittem, tényleg a szellem az!-röhögött Eric.

-Én meg ezt hittem!-mondtam, majd nézni kezdtük tovább a filmet.-Ne már bazd meg, megint éjszaka!-sóhajtottam.-Nem tesz jót az idegeimnek ez a film, tisztára remegek!-emeltem fel kicsit a kezemet.

-Tudom érzem!-simította meg a hátam a gerincem mentén. És a villany elkezdett le és fel kapcsolódni. Na itt lett elegem.

-Kapcsold ki, létszíves!-mondtam Ericnek, aki elmosolyodott és kikelt az ágyból, majd egy gomb nyomásával ki is kapcsolta a lejátszót.-Köszönöm!-mondtam, amikor vissza feküdt mellém.

-Tényleg nagyon parás vagy!-mondta kissé felnevetve, én pedig bólintottam.

-Tudom!-suttogtam.-De most így még inkább nem fogok tudni aludni!-mondtam és fejem a vállára hajtottam. Tanulmányozni kezdtem az arcát, mire ő felém fordította fejét. Megfogtam az állát és magamhoz húztam. Érzelmesen csókoltam, és egyre inkább azon voltam, hogy próbáltam megmutatni neki mennyire kedvelem. Átfordult a hasára és félig rám mászott. Egyik kezemmel bele túrtam barna hajába a másikkal pedig oldalát simogattam.

-Van egy jó öleltem arra, hogy eltöltsük az időt!-mondta és elkezdte a nyakamat csókolgatni.

-Csak nem twister?-kérdeztem mosolyogva.

-Pont nem!-nevetett bele a nyakamba.

-Nekem is van!-mondtam mire felemelte a fejét és rám nézett.-Alszunk!-gördítettem le magamról.

-Akkor, jó éjt!-hajolt ajkaimra és még egy gyors csókcsatát elintézett velem.

-Jó éjt!-mondtam, majd átöleltem és lehunytam a szemem. Majd egy kis ábrándozás után elaludtam...